Gyakori tévhit, hogy sokan allergiásak a jódra, ez azonban lehetetlen: a jód egy esszenciális nyomelem, a “jódallergia” így összeegyeztethetetlen lenne az élettel. Ez a téves fogalom kifejezetten káros, mivel egészséges ételek és szükséges terápiák indokolatlan tiltásához, valamint fölösleges gyógyszerhasználathoz vezethet. A jódallergia valójában a jódtartalmú kontrasztanyagokkal vagy egyéb összetevőkkel szembeni mellékhatás, aminek oka azonban nem a jódtartalom, és sokszor nem is feltétlenül allergia.

Miért nem lehet senki allergiás a jódra?

A jód egy esszenciális nyomelem, ami szükséges a pajzsmirigy megfelelő működéséhez, az agy és az idegrendszer fejlődéséhez, emellett részt vesz az immunitásban és létfontosságú a női reproduktív szervek, valamint a prosztata egészségének megőrzéséhez. Rövid összefoglalónkban részletesen beszámoltunk a hatásairól, és kifejtettük, hogy jód nélkül miért elképzelhetetlen az egészséges élet.(1)

Honnan ered a fenti tévhit?

Bizonyos hatóanyagok, amikben a jódatom is megtalálható, valóban okozhatnak negatív reakciókat az arra érzékeny személyeknél. Ilyenkor azonban nem a jód a hibás, hanem ezeknek a komplex molekuláknak a különféle egyedi hatásai.(2,3,4,5) Ahogyan a gluténérzékenység(cöliákia) esetén sem az oxigénatom a felelős az allergizáló hatásért, (hiába található meg a gluténfehérjében) úgy ez a jód esetében is érvényes.

A tények ismeretében már komikusan hangzik a jódallergia elmélete, mégis sok egészségügyi szakember a mai napig terjeszti ezt a tévhitet.(6,8) A félreértés oka valószínűleg az, hogy a jódtartalmú kontrasztanyagok és fertőtlenítőszerek nevében szintén szerepel a jód, így negatív reakciók esetén sokan egyből ezt okolják.

A pajzsmirigyben lévő autonóm hormontermelő szövet (pl. forró göb) esetén maga a szervetlen jód is okozhat nem kívánt reakciókat (pajzsmirigy túlműködést), de ez sem allergia, hanem egy, szerencsére meglehetősen ritka szervi probléma.

Mennyire gyakoriak a “jódallergiaként” ismert negatív reakciók?  

Évente több mint 100 millió beavatkozást hajtanak végre jódtartalmú kontrasztanyagokkal, így nem árt tisztában lenni a kockázatokkal.(4)

Egy 2010-ben publikált összefoglaló részletesen bemutatta a jódot tartalmazó kontrasztanyagoknál fellépő mellékhatások kockázatát.(3) Fontos kiemelni, hogy az alábbiak nem is feltétlenül allergiás reakciók.

• A mellékhatások gyakorisága elsősorban az alkalmazott kontrasztanyag típusától, a reakció súlyosságától és a korábbi hasonló negatív reakcióktól függött, és átlagosan 0,2-17% között mozgott. Szerencsére ezek többsége nem volt súlyos, (pl. fokozott verejtékezéssel járt), de maradandó károsodás is előfordult.
• Azok körében, akik korábban már tapasztaltak negatív reakciót a kontrasztanyagoktól, 7-17%-ra nőtt az enyhe reakciók kockázata, de nem nőtt a súlyos tünetek aránya.
• Az igazán súlyos reakciók pl. akut vesekárosodás csak 0,02-0,5%-ban, míg a halálozás csupán 0,0006-0,006%-ban fordult elő; és ezek egyike sem állt kapcsolatban "jódallergiával", tengeri ételek okozta allergiával vagy korábbi kontrasztreakciókkal.  
• A népszerű fertőtlenítőszerben használt povidon-jód esetén szintén nem a jód okozhat problémát, hanem a hordozóanyag, ami egy szerves polimer.

Mi a helyzet a tengeri ételekkel?

A tévhitnek egy kellemetlen része, hogy sokszor a tengeri ételekről is letiltják a pácienseket azok jódtartalma vagy vélt allergizáló hatásai miatt. Megfordítva a dolgot, épp azoka páciensek félnek mindentől, amiben jód van, akik a tengeri ételekre is allergiásak.(3,4,5,7)

A kagylókban található fő allergének az úgynevezett tropomiozinok, amelyeknek szintén nincs semmi közük a jódhoz; a tropomiozinok keresztreaktív allergének a rákfélékkel és puhatestűekkel. A súlyos allergiás reakciók kockázata a kontrasztanyagokra enyhén magasabb lehet azok körében, akik allergiások bizonyos ételekre, de ez nagyjából azonos minden főbb allergén esetében.(2)

Fölösleges gyógyszerezés

Szintén értelmetlen és esetenként káros gyakorlat, hogy a feltételezett jódallergia elkerülése érdekében sokszor szteroidokat és egyéb gyógyszereket használnak a kontrasztanyagok alkalmazása előtt.(3)

Ezek a gyógyszerek szintén nem veszélytelenek, mivel önmagukban is okozhatnak allergiás reakciókat vagy más negatív mellékhatásokat, ráadásul semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy eredményes lenne a használatuk; a vizsgálatokban egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben csökkentették a kontrasztanyagoknál fellépő negatív reakciókat.(3)

Egy 2015-ös tanulmány arról számolt be, hogy ennek a tévhitnek a terjedése megfelelő tájékoztatással minimalizálható lenne, ahogyan a sok esetben kártékony gyakorlati alkalmazása is.(6)

Összefoglaló

Jódallergia nem létezik. Remélhetőleg a jövőben egyre kevesebben használják majd ezt a kifejezést, mivel teljesen alaptalan és csak elijeszti az embereket ettől az egyébként fontos nyomelemtől.

Ezenkívül tévesen eltilthatnak miatta embereket a szükséges terápiáktól, egészséges ételektől, és potenciálisan káros gyógyszerekkel kezelhetik vélt allergiájukat értelmetlenül.

Ha részletesebben érdekel a jódallergia, akkor a 9-es referenciában tájékozódhatsz róla.(9)