Legalábbis ezt állítja egy 2022 júniusi publikációjában Prof. Nicholas Wald, aki a folsav egyik vezető kutatója. (1) Több mint 30 évvel ezelőtt ő maga vezette azt a híres kutatást, amiben először sikerült igazolni, hogy folsavpótlással a velőcsőzáródási rendellenességek (NTD) nagyrésze megelőzhető. (2)

Részben neki köszönhető, hogy azóta a várandós nők számára folsavpótlást javasolnak, illetve több országban bevezették az egyes gabonák és a belőlük készült lisztek folsavval való dúsítását. (Azért ezt használják, mert hőstabilabb és tovább eláll, mint a természetes folátok.)

Tudjuk az okát, mégsem sikerült megszüntetni a problémát

Több mint 30 év telt el a felfedezés óta, mégis a mai napig 300 000 gyermek születik NTD-vel a világon, aminek a többsége megelőzhető lenne. Az európai országokban javasolják a gyermekvállalást tervező nőknek, hogy már a terhességük előtt kezdjenek el pótolni napi 400 mcg folsavat, de csak minden harmadik nő tartja be ezt a javaslatot, és közülük is sokan túl későn kezdik el a használatát.

Prof. Nicholas Wald szerint ráadásul ez a mennyiség nagyon kevés, hiszen az eredeti kutatásban ennek a tízszeresét használták. Azóta több vizsgálatban is igazolták, hogy ilyen alacsony dózis csak kismértékben csökkenti az NTD előfordulását. (3)

Azért fontos a terhesség előtti hónapokban elkezdeni a folsav (vagy jobb esetben a metil-folát) pótlását, mert a velőcső a várandósság első pár hetében fejlődik és zárul le, gyakran még mielőtt valaki megtudná, hogy terhes. Így ha valaki csak ezután kezdi el pótolni, az már túl késő.

Ezért vezették be már több mint 80 országban a lisztek folsavval való dúsítását, hiszen ezzel szinte minden nő folsavbevitele megnő. Ezekben az országokban a várakozásoknak megfelelően, jelentősen csökkent az NTD előfordulása, azonban a gyakorlat azért nem terjedt el világszerte, mert felmerültek lehetséges negatív hatásai a nagyobb mennyiségű folsavfogyasztásnak, amiről egyéb cikkeinkben már szó esett korábban. A napi bevitelének 1 mg-os felső határa is innen ered. (4,5)

Tényleg veszélyes a folsav?

A folsavval kapcsolatban a következő aggályok merülnek fel:

• Nagy dózisban idegkárosító hatású.
• Csökkenti a B12-vitamin hiányának tüneteit, így az később válik észlelhetővé.
• Fokozhatja egyes daganatos megbetegedések kockázatát.

Nicholas Wald részletes kitér ezekre a felvetésekre, és régebbi publikációiban már cáfolta is őket.

• A folsav feltételezett idegkárosító hatása egy statisztikai tévedésből ered, valójában nem létezik. (6)
• A B12-vitamin hiánya a modern tesztek segítségével könnyen észlelhető a folsavfogyasztástól függetlenül.
• A vastagbélrák előfordulása csak azért korrelál a folsavdúsítással, mert ez idő alatt vezették be a hatékonyabb szűréseket, ami által több esetre derült fény. A vastagbélrákban történő halálozás mértéke nem növekedett. (7)

A folát és a daganatos megbetegedések kapcsolata elég bonyolult, bizonyos fajta daganatok ellen védőhatású a magas folátszint, míg néhány esetben valóban káros lehet, azonban amíg nem tudunk meg többet erről, a biztonság kedvéért jobb óvatosnak lenni és kerülni a magas napi 1 mg feletti beviteleket.

Mi a megoldás?

Prof. Nicholas Wald szerint az európai országokban is szükségszerű volna a folsavdúsítás bevezetése, de jóval több folsavra lenne szükség, mint amit például Angliában terveznek jelenleg. Ez csak 10-ből 1 NTD-t előzne meg, miközben 8-at is meg lehetne, ha a nők átlagosan napi 5 mg-ot fogyasztanának.
Wald abból indul ki, hogy mi az a rendelet, amivel a legtöbb embernek lehetne segíteni, még ha ők maguk nem is informálódnak a témában.

Ha azonban az emberek jól informáltak lennének, akkor természetesen nem kellene folsavval dúsítani az ételeket, a megfelelő folát-ellátottság biztosításához. Ideális esetben mindenkinek elegendő folátot kellene fogyasztani, aki pedig gyermekvállalást tervez hónapokkal előtte elkezdhetné pótolni a folátot.

Habár a folát kiemelten fontos, sok egyéb mikrotápanyagra is nagy szükség van a várandósság ideje alatt, amelyek közül több is hatással van azt NTD kockázatára is. A zsírban oldódó vitaminok, az egyéb B-vitaminok, főleg a B2- és B12-vitamin, a kolin, a vas, valamint a jód szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekünk fejlődésekor ne merüljenek fel elkerülhető problémák.