Messer Máté

Messer Máté

Főszerkesztő

A réz egy esszenciális ásványi anyag, ami szerepet játszik az energiatermelésben, a kötőszövetek és a szív- és érrendszer felépítésében, illetve különböző feladatokat lát el az immunrendszerünkben. (1) A réz a cinkkel együtt szükséges egy fontos antioxidáns, a szuperoxid-dizmutáz létrejöttéhez, ami védi a sejteket a korai öregedéstől. (1) Habár a réz sok feladatot lát el, nem sikerült egyértelmű kapcsolatot felfedezni a rézbevitel és a különböző betegségek kockázata között; hol a sok, hol a kevés rézbevitel bizonyult kockázatcsökkentő hatásúnak. (1) A súlyos rézhiány idővel vérszegénységhez, szív- és érrendszeri betegségekhez, bőrproblémákhoz és gyenge immunitáshoz vezethet, míg a túl magas rézbevitel rövidtávon emésztőrendszeri problémákat, hosszútávon pedig májkárosodást okozhat. (2,3)  

Mennyi rézre van szükségünk? 

A szükséges rézbevitelt felnőttek esetében hivatalosan napi 900-1700 mcg közötti mennyiségben határozták meg, míg a biztonságosnak ítélt dózis felső határát napi 10 mg-ban. (4,5)   

Habár az optimális mennyiség még pontosan nem ismert, érdemes naponta minimum 1 mg-ot fogyasztanunk belőle. A réz felszívódását a szervezetünk sokáig jól képes szabályozni, így több mg-os bevitel esetén már jelentősen kevesebbet hasznosítunk belőle. Éppen ezért valószínűtlen, hogy az étrendje által bárki is túl sok rézhez jutna. (6) 

Hogyan biztosítható a szükséges rézbevitel? 

A legjobb rézforrások a marhamáj és a kagylófélék: ha valaki legalább heti egy alkalommal fogyasztja őket, az már önmagában biztosítja a szükséges rézbevitelt. Növényi források közül a krumpli, a különböző gombák, a teljes kiőrlésű gabonák és a magvak tartalmazzák a legnagyobb mértékben. (4)  

Egyes területeken az ivóvíz is számottevő réztartalommal rendelkezik, bár ez inkább veszélyes, mint hasznos. A rézből készült vízvezetékek használata már több esetben rézmérgezéshez vezetett. (7) 

A réz étrend-kiegészítők formájában is elérhető. Ideális esetben cinkkel együtt érdemes pótolni, mert a már említett antioxidáns előállításához mindkettőre szükség van. A nagy dózisú cinkpótlás egyik veszélye, hogy könnyen rézhiányt idézhet elő, így a cinket hosszútávon napi 15-20 mg-nál nagyobb dózisokban nem érdemes pótolni. (8) 

A réz egészségügyi hatásai 

A rézhiány szerencsére ritkán fordul elő, leginkább rézhiányos táplálkozás, illetve hosszú időn keresztül fennálló, emésztőrendszert érintő gyulladásos betegségek során, mint amilyen a gluténérzékenység. Ilyen esetekben gluténmentes diétával és megfelelő rézpótlással könnyedén rendezhető a szintje. (2) A savcsökkentő gyógyszerek hosszútávú szedése, vagy egyéb emésztőrendszert érintő betegségek szintén vezethetnek rézhiányhoz, ahogyan a korábban már említett nagy dózisú cinkpótlás is – ez utóbbi a réz felszívódásában okoz problémát. (8,9)  

Habár a réz sok fontos biológiai funkciót tölt be, nem sikerült egyértelmű kapcsolatot felfedezni a rézbevitel mértéke és a különböző betegségek kialakulása között. Logikusnak tűnt, hogy ha szükség van rézre az erek és a szív egészségéhez, akkor nagyobb mennyiségben csökkenteni fogja a szív- és érrendszert érintő főbb betegségek kockázatát. Ezt a felvetést azonban máig nem sikerült igazolni, sőt, a témában egymásnak ellentmondó kutatások is születtek. Bár a rézhiány lehet az egyik oka a hirtelen szívhalálnak, egyes megfigyeléses kutatásokból mégis az derül ki, hogy pont a magas rézszint jár fokozott szív- és érrendszeri kockázattal. Ezzel szemben egy klinikai vizsgálat arra jutott, hogy a rézpótlásnak semmilyen hatása nincs a szív- és érrendszer főbb rizikófaktoraira. (10,11,12,13)  

A másik betegségcsoport, aminek kapcsán sokat foglalkoztak a rézzel, az Alzheimer-kór és a demencia. Sajnos ezzel kapcsolatban is hasonlóan vegyes eredmények születtek, amiből arra következtethetünk, hogy mind a túl sok, mind a túl kevés réz negatív hatású.  

Érdekesség 

A réznek rengeteg hasznos tulajdonsága van, aminek következtében számos területen használják már évezredek óta. Természetes antimikrobiális hatása miatt a kilincsek és egyéb sűrűn érintett tárgyak gyakran készülnek rézből, ami így gátolja a fertőzések terjedését. A réz számtalan elektronikai eszközben és autóalkatrészben megtalálható, illetve ez a fémpénzek fő alapanyaga.

[A jegyzet borítóképén a réz ásványi formája látható.]

  1. Bost M, Houdart S, Oberli M, Kalonji E, Huneau JF, Margaritis I. Dietary copper and human health: Current evidence and unresolved issues. J Trace Elem Med Biol. 2016 May;35:107-15. doi: 10.1016/j.jtemb.2016.02.006. Epub 2016 Mar 5. PMID: 27049134. 

  2. Altarelli M, Ben-Hamouda N, Schneider A, Berger MM. Copper Deficiency: Causes, Manifestations, and Treatment. Nutr Clin Pract. 2019 Aug;34(4):504-513. doi: 10.1002/ncp.10328. Epub 2019 Jun 17. PMID: 31209935. 

  3. Royer A, Sharman T. Copper Toxicity. [Updated 2021 Jun 29]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK557456/ 

  4. https://ods.od.nih.gov/factsheets/Copper-HealthProfessional/ 

  5. https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4253 

  6. Turnlund JR, Keyes WR, Anderson HL, Acord LL. Copper absorption and retention in young men at three levels of dietary copper by use of the stable isotope 65Cu. Am J Clin Nutr. 1989 May;49(5):870-8. doi: 10.1093/ajcn/49.5.870. PMID: 2718922. 

  7. Eife R, Weiss M, Barros V, Sigmund B, Goriup U, Komb D, Wolf W, Kittel J, Schramel P, Reiter K. Chronic poisoning by copper in tap water: I. Copper intoxications with predominantly gastointestinal symptoms. Eur J Med Res. 1999 Jun 28;4(6):219-23. PMID: 10383875. 

  8. Duncan A, Yacoubian C, Watson N, Morrison I. The risk of copper deficiency in patients prescribed zinc supplements. J Clin Pathol. 2015 Sep;68(9):723-5. doi: 10.1136/jclinpath-2014-202837. Epub 2015 Jun 17. PMID: 26085547. 

  9. Plantone D, Renna R, Primiano G, Shukralla A, Koudriavtseva T. PPIs as possible risk factor for copper deficiency myelopathy. J Neurol Sci. 2015 Feb 15;349(1-2):258-9. doi: 10.1016/j.jns.2015.01.009. Epub 2015 Jan 12. PMID: 25598493. 

  10. DiNicolantonio JJ, Mangan D, O'Keefe JH. Copper deficiency may be a leading cause of ischaemic heart disease. Open Heart. 2018;5(2):e000784. Published 2018 Oct 8. doi:10.1136/openhrt-2018-000784 

  11. Ford ES. Serum copper concentration and coronary heart disease among US adults. Am J Epidemiol. 2000 Jun 15;151(12):1182-8. doi: 10.1093/oxfordjournals.aje.a010168. PMID: 10905530. 

  12. Grammer TB, Kleber ME, Silbernagel G, Pilz S, Scharnagl H, Lerchbaum E, Tomaschitz A, Koenig W, März W. Copper, ceruloplasmin, and long-term cardiovascular and total mortality (the Ludwigshafen Risk and Cardiovascular Health Study). Free Radic Res. 2014 Jun;48(6):706-15. doi: 10.3109/10715762.2014.901510. Epub 2014 Apr 3. PMID: 24605902. 

  13. DiSilvestro RA, Joseph EL, Zhang W, Raimo AE, Kim YM. A randomized trial of copper supplementation effects on blood copper enzyme activities and parameters related to cardiovascular health. Metabolism. 2012 Sep;61(9):1242-6. doi: 10.1016/j.metabol.2012.02.002. Epub 2012 Mar 22. PMID: 22444781. 

Kapcsolódó anyagok: