Messer Máté

Messer Máté

Főszerkesztő

A molibdén egy esszenciális nyomelem, ami különböző enzimek előállításához szükséges. Ezek nélkül különböző káros hatású anyagok halmozódnának fel a vérünkben, súlyos problémákat okozva. (1,2) Az ételek molibdéntartalmát az egyéb nyomelemekhez hasonlóan nagyban meghatározza a termőföldek ásványianyag-tartalma. 

A molibdén hiánya rendkívül ritkán fordul elő, csak hosszantartó intravénás táplálástól alakulhat ki, illetve létezik egy genetikai rendellenesség, aminek következtében nem termelődnek a molibdéntől függő enzimek. (2, 14) A legtöbb ember biztosan elegendő molibdént fogyaszt, mivel az ivóvíz mellett majdnem minden élelmiszer tartalmazza, bár elképzelhető, hogy egyes termőterületeken és az onnan származó ételekben csak alacsony koncentrációban van jelen. 

A molibdén megtalálható multivitaminokban és különböző étrend-kiegészítőkben is. Bár a túladagolása ritkán fordul elő, időnként felhalmozódhat egyes termőföldekben és az onnan származó élelmiszerek már okozhatnak hosszútávon problémákat, például ízületi gyulladást. (3) 

Hogyan fedezhető a szükséges bevitel? 

A különböző hivatalos ajánlások napi 45-65 mcg-ban határozták meg a szükséges molibdénbevitelt, amit a felmérések alapján az emberek többsége bőven el is ér. (4,5,6) Egy fiatal férfiakon végzett kutatás alapján a változó mennyiségű bevitelt a szervezetünk jól tudja szabályozni. Alacsony mennyiség esetén szinte mindet hasznosítja, míg ellenkező esetben a többletet a vizelettel eltávolítja. (7) Napi 450 mcg felett a szervezetünk már elkezdi raktározni, így hosszútávon ennél magasabb bevitel már okozhat gondokat, de ez ritkán fordul elő. 

Nincs kifejezetten jó vagy rossz forrása, hiszen e tekintetben a termőföldek és az ivóvíz molibdéntartalma a meghatározó. A növényi és állati eredetű élelmiszerek mind tartalmazzák, a felszívódása pedig természetes formában és étrend-kiegészítőként is kiváló. (4,5,7) 

A molibdéntől függő enzimek hatásai 

A molibdén több olyan enzim működéséhez is szükséges, amik különböző feladatokat látnak el az anyagcserénkben. Ezek az enzimek megakadályozzák, hogy bizonyos molekulák, például szulfitok és aldehidek halmozódjanak fel a vérünkben, és átalakítják azokat más, biztonságosabb anyagokká. (1)  

Egy másik molibdéntől függő enzim a már szükségtelenné vált DNS-ek lebontásáért felel, aminek következtében húgysav keletkezik. (1) Ennek az enzimnek a túlzott működése lehet felelős a rendkívül magas molibdénbevitel során fellépő ízületi panaszokért.  

Hogy mennyire fontosak ezek az enzimek, azt jól szemlélteti egy nagyon ritka genetikai rendellenesség, aminek hatására a molibdént tartalmazó enzimek nem tudnak aktiválódni, és a felhalmozódó mérgező anyagok rövid időn belül visszafordíthatatlan károkat tudnak okozni az emberi szervezetben. (9)  

A túlzott molibdénbevitel következményei 

Habár nagyon kevés embert érint a gyakorlatban, egyéb nyomelemekhez hasonlóan a molibdént is túl lehet adagolni. (3) Ez csak akkor fordulhat elő, ha valaki olyan termőföldről származó ételeket fogyaszt, aminek valamilyen okból kifolyólag extrém magas a molibdéntartalma, vagy étrend-kiegészítőkből jelentősen meghaladja a javasolt mennyiséget.  

A molibdénbevitel még biztonságos felső határát hivatalosan napi 2 mg-ban határozták meg. Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy ezt bárki is meghaladná, de ritka esetekben előfordulhat. Örményországban egy molibdénben rendkívül dús területen, ahol napi 10-15 mg-ra becsülték az átlagos fogyasztását, az emberek húgysavszintje rendkívül magas volt, aminek hatására sokuk ízületi gyulladástól szenvedett. (3) Olyan bányákban, ahol a levegő molibdénnel volt szennyezett, a munkások hasonló ízületi problémákat tapasztaltak. (3) 

Megfigyeléses vizsgálatok és állati modelleken végzett kutatások alapján a molibdén magasabb szintje a férfiaknál csökkentheti a termékenységet és a tesztoszteronszintet. (12) 

Nagy valószínűséggel a hormonokra gyakorolt hatásával összefüggésben, a molibdén túlzott bevitele alacsonyabb csontsűrűséget eredményezhet idősebb nők esetében. (13)  

Érdekesség: 

A molibdén kinézetében leginkább az ezüsthöz hasonlítható. Olvadási pontja rendkívül magas, acéllal alkotott ötvözete pedig jóval erősebbé és ellenállóbbá teszi, így rengeteg területen használják.

[A jegyzet borítóképén a molibdén ásványi formája látható.]

  1. Ralf R. Mendel, Florian Bittner,Cell biology of molybdenum,Biochimica et Biophysica Acta (BBA) - Molecular Cell Research,Volume 1763, Issue 7,2006,Pages 621-635,ISSN 0167-4889,https://doi.org/10.1016/j.bbamcr.2006.03.013.(https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0167488906001017) 

  2. Sardesai VM. Molybdenum: an essential trace element. Nutr Clin Pract. 1993 Dec;8(6):277-81. doi: 10.1177/0115426593008006277. PMID: 8302261. 

  3. Vyskocil A, Viau C. Assessment of molybdenum toxicity in humans. J Appl Toxicol. 1999 May-Jun;19(3):185-92. doi: 10.1002/(sici)1099-1263(199905/06)19:3<185::aid-jat555>3.0.co;2-z. PMID: 10362269. 

  4. https://ods.od.nih.gov/factsheets/Molybdenum-HealthProfessional/ 

  5. https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3333 

  6. Institute of Medicine (US) Panel on Micronutrients. Dietary Reference Intakes for Vitamin A, Vitamin K, Arsenic, Boron, Chromium, Copper, Iodine, Iron, Manganese, Molybdenum, Nickel, Silicon, Vanadium, and Zinc. Washington (DC): National Academies Press (US); 2001. 11, Molybdenum. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK222301/ 

  7. Turnlund JR, Keyes WR, Peiffer GL, Chiang G. Molybdenum absorption, excretion, and retention studied with stable isotopes in young men during depletion and repletion. Am J Clin Nutr. 1995 May;61(5):1102-9. doi: 10.1093/ajcn/61.4.1102. PMID: 7733035. 

  8. Vickneson K, George J. Xanthine Oxidoreductase Inhibitors. Handb Exp Pharmacol. 2021;264:205-228. doi: 10.1007/164_2020_383. PMID: 32789757. 

  9. Misko A, Mahtani K, Abbott J, Schwarz G, Atwal P. Molybdenum Cofactor Deficiency. 2021 Dec 2. In: Adam MP, Ardinger HH, Pagon RA, Wallace SE, Bean LJH, Gripp KW, Mirzaa GM, Amemiya A, editors. GeneReviews® [Internet]. Seattle (WA): University of Washington, Seattle; 1993–2022. PMID: 34870926. 

  10. Swan DA, Creeper JH, White CL, Ridings M, Smith GM, Costa ND. Molybdenum poisoning in feedlot cattle. Aust Vet J. 1998 May;76(5):345-9. doi: 10.1111/j.1751-0813.1998.tb12365.x. PMID: 9631705. 

  11. Sas B. Accidental molybdenum contamination induced fatal secondary copper deficiency in cattle (case report). Acta Vet Hung. 1987;35(3):281-9. PMID: 3434510. 

  12. Meeker JD, Rossano MG, Protas B, et al. Cadmium, lead, and other metals in relation to semen quality: human evidence for molybdenum as a male reproductive toxicant. Environ Health Perspect. 2008;116(11):1473-1479. doi:10.1289/ehp.11490 

  13. Lewis RC, Johns LE, Meeker JD. Exploratory analysis of the potential relationship between urinary molybdenum and bone mineral density among adult men and women from NHANES 2007-2010. Chemosphere. 2016 Dec;164:677-682. doi: 10.1016/j.chemosphere.2016.08.142. Epub 2016 Sep 16. PMID: 27639340; PMCID: PMC5048579. 

  14. Abumrad NN, Schneider AJ, Steel D, Rogers LS. Amino acid intolerance during prolonged total parenteral nutrition reversed by molybdate therapy. Am J Clin Nutr. 1981 Nov;34(11):2551-9. doi: 10.1093/ajcn/34.11.2551. PMID: 6795919.